Rólunk

Fodor József Iskolaegészségügyi Társaság
missziós nyilatkozata

A Fodor József Iskolaegészségügyi Társaság 1966 óta működik a MOTESZ tagjaként, mint más szakmák képviselőit is befogadó tudományos társaság.

A társaságnak rendes, tiszteletbeli és pártoló tagjai vannak.

Székhely: 1096 Budapest, Nagyvárad tér 2.

Levelezési cím: 3300 Eger, Farkasvölgy u. 53.
Telefonszám: 06-70-212-61-76
E-mail: mezeie63@gmail.com

Céljaink:

• A jövő generáció egészségi állapotának javítása – a gyermekek és ifjak egészségének minél jobb megőrzése, és a betegségek minél korábbi hatékony megelőzése által
• Egészségtudatosság, és ezt támogató ismeretek fejlesztése és elmélyítése a gyermekek és fiatalok körében
• Biztosítani az óvodákban, alap- és középfokú oktatási intézményekben nevelt és oktatott gyermekek egészséges szomatikus, mentális és szociális fejlődését
• Biztosítani a krónikusan beteg, vagy fogyatékkal élő gyermekek és családjaik optimális integrációját a társadalomban, és lehetővé tenni, hogy képességeikből a legjobbat kihozhassák
• Magas színvonalú és etikus egészségügyi szolgáltatást biztosítani minden magyarországi oktatást-nevelést végző intézmény tanulói számára
• Biztosítani, hogy a gyermekek és ifjak egészségügyi ellátásában és nevelésében résztvevők hiteles és korszerű ismeretekkel rendelkezzenek az egészségmegőrzés és betegség megelőzés terén kompetenciájuk mértékében
• Motivált, és a fenti célok szem előtt tartásával jól együttműködő szakmai közösség létrehozása és fenntartása hazánkban az iskola-egészségügy területén
• Tartós és jó együttműködés kialakítása és fenntartása az iskolaegészségügyi szolgálat, a pedagógiai szakemberek és a szülők között
• Nemzetközi tudományos, gyakorlati és baráti együttműködések ápolása szakmánkban
• Fodor József szellemi örökségének méltó követése

Feladataink: 

• Országos szinten képviselni a gyermek-és ifjúkori egészségvédelem és betegség megelőzés fontosságát és legjobb módszereit az egészségügy és oktatásügy területén
• Erősíteni az egészségre fókuszáló gondolkodást mind a medicinában, mind egyéni és társadalmi szinten
• Az iskola-egészségtan és ifjúságvédelem területén segítséget nyújtani a szakmai színvonal emeléséhez és a tudományos eredmények gyakorlati alkalmazásához;
• Erősíteni a szakmai etikát
• Magas színvonalú iskola-egészségügyi ellátást biztosítani az ország minden területén
• Támogatni szakterületünkön az oktatási- és továbbképzési feladatok megvalósítását
• Fórumot biztosítani a tagság számára kapcsolatok ápolása és szakmai kérdések megvitatása céljából;
• Nemzetközi kapcsolatokat ápolni hasonló célkitűzésű partner szervezetekkel
• Szakmai ismereteink folyamatos korszerűsítése mellett korábbi sikeres hagyományok felkutatása és ápolása;

 Fodor József Iskolaegészségügyi Társaság
2018 évi, 5 évre megválasztott tisztségviselői

Elnök:                        Dr. Brunner Péter

Főtitkár:                    Dr. Mezei Éva

Alelnök:                     Dr. Raffay Éva

Titkárok:                   Dr. Andrásofszky Csilla

                                    Tóthné Juhász Magdolna

Felügyelő Bizottság:

Elnök: Dr. Pataki Zsuzsanna

Tagok: Wenhard Andrea

Dr. Rákóczi Ildikó

Póttag:Tuifelné Véber Katalin

Vezetőségi tagok:

Régióvezetők:

Közép-Magyarország:            Dr. Haintz Andrea, 2021-től  Van Asschené dr Nagy Adrienne Zsófia

Közép-Dunántúl:                    Prechné Paulik Eszter, 2021-től Dr. Hőriszt Katalin

Nyugat-Dunántúl:                  Dr. Kabelik Ibolya

Dél-Dunántúl:                        Dr. Molnár Alíz

Észak-Magyarország:             Tóthné Juhász Magdolna

Észak-Alföld:                         Dr. Fejes Márta

Dél-Alföld:                        Dr. Tichy Marietta

A  vezetőség további  tagjai: ( 6 fő+ 4 póttag)

1. Bujdosó Erika
2. Csordás Ágnes
3. Scheiber Dóra
4. Somhegyi Annamária
5. Simon Judit
6. Van Asschené dr. Nagy Adrienne Zsófia

Póttagok:

1. Bondics Julianna
2. Lakatos Szabina
3. Tamásné dr Pap Edit
4. Szederkényi Edit

A Fodor József Iskolaegészségügyi Társaság (FJIT)

Adatvédelmi és adatkezelési szabályzata

Preambulum

A jelen szabályzat a következő hatályos jogszabályok alapján került kialakításra

• évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény, valamint
• a 2016/679/EU rendelet (2016.04.27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (GDPR)

1. A szabályzat célja, hatálya

A szabályzat célja: az adatkezelővel kapcsolatba kerülő természetes személyek személyes adatainak kezelésére vonatkozó, jogszabályban megfogalmazott elvek, rendelkezések meghatározása, azok betartása, ill. annak megfelelő eljárásrend kialakítása, a természetes személyek személyes adatai védelmének biztosítása érdekében.

A szabályzat hatálya: A jelen szabályzat az elfogadás napjától a visszavonásig van hatályban. Amennyiben a mindenkori jogszabályoknak való megfeleltetés érdekében módosítása, karbantartása szükséges, az Adatkezelő azt folyamatosan elvégzi.

A jelen szabályzat az adatkezelőre, adatfeldolgozóra, valamint azokra a természetes személyekre terjed ki, akik adatait az adatkezelő és adatfeldolgozó elektronikus vagy papír alapú dokumentumai tartalmazzák.

2. Alapelvek

Az adatkezelő a GDPR rendeletben foglaltak szerint az alábbi elvek figyelembevételével végzi az adatkezeléseket:

• A személyes adatok kezelését jogszerűen és tisztességesen, valamint az érintett számára átlátható módon kell végezni. Az átláthatóság elve megköveteli, hogy az érintett tájékoztatást kapjon az adatkezelés tényéről és céljairól, valamint, hogy az érintettnek nyújtott tájékoztatás tömör, könnyen hozzáférhető és könnyen érthető legyen, valamint, hogy azt világos és közérthető nyelven fogalmazzák meg az érintett számára.
• A személyes adatok gyűjtése csak meghatározott, egyértelmű és jogszerű célból történhet.
• Az adattakarékosság elvének megfelelően a személyes adatok az adatkezelés céljai szempontjából megfelelőek és relevánsak kell, hogy legyenek, és a szükséges mértékre kell korlátozódniuk.
• A személyes adatoknak pontosnak és szükség esetén naprakésznek kell lenniük, valamint az adatkezelés szempontjából pontatlan személyes adatok törlésére vagy helyesbítésére haladéktalanul intézkedéseket kell tenni.
• A korlátozott tárolhatóság elvének megfelelően a személyes adatok tárolásának olyan formában kell történnie, amely az érintettek azonosítását csak a személyes adatok kezelése céljainak eléréséhez szükséges ideig teszi lehetővé. Kivételek: közérdekű archiválás céljából, tudományos és történelmi kutatási célból vagy statisztikai célból.
• A személyes adatok kezelését oly módon kell végezni, hogy megfelelő technikai vagy szervezési intézkedések alkalmazásával biztosítva legyen a személyes adatok megfelelő biztonsága, az adatok jogosulatlan vagy jogellenes kezelésével, véletlen elvesztésével, megsemmisítésével vagy károsodásával szembeni védelmet is beleértve.
• Az adatkezelő felelős a fenti elveknek megfelelő adatkezelési szabályok maradéktalan betartásáért, és képesnek kell lennie e megfelelés igazolására.

2. Adatkezelő és adatfeldolgozó elérhetőségei

2.1 Az Adatkezelő a Fodor József Iskolaegészségügyi Társaság ( FJIT) székhelye: 1096 Budapest, Nagyvárad tér 2., levelezési címe: 3300 Eger, Farkasvölgy u. 53. , e-mail:mezeie63@gmail.com, honlap: www.fjit.hu, mobil: 06-70-212-6176

Az adatkezeléssel megbízott személyek:

• a FJIT mindenkori főtitkára,
• a FJIT továbbképzések adminisztrációját végző főtitkár és titkár,
• az FJIT régiófelelősei,
• a tagnyilvántartásért, tagdíjértesítésekért felelős titkár.

2.2 A FJIT, mint adatkezelő  adatfeldolgozót bíz meg a webtárhely biztosítására:

neve: MediaCenter Hungary Kft

elérhetősége: 6000 Kecskemét, Sosztakovics u. 3. II/6.

2.3 A FJIT, mint adatkezelő  adatfeldolgozót bíz meg a honlapkészítés és honlapfrissítés biztosítására:

neve: Acsai Medical Kft

elérhetősége: 3300 Eger, Papkert u. 4.

2.3 Adatfeldolgozóként minősül az FJIT könyvelője, aki – megbízási szerződésben rögzített feltételek mellett – vállalkozóként (Józsa Lászlóné vállalkozó, 3300 Eger, II. Rákóczi F. u. 36)látja el a számviteli, valamint szükség esetén a bér-, munkaügyi és társadalombiztosítási feladatokat és végzi az ehhez kapcsolódó személyes adatok feldolgozását (ld: 3. pont) a vállalkozása székhelyén.

3. Adatok hozzáférhetősége, adatvédelem jellemzői

A FJIT, mint adatkezelő gyakorlatában a fent rögzített alapelvek érvényesülése a következőképpen valósul meg:

• Informatikai adatvédelem

Az informatikai adatvédelmet, a jogosulatlan hozzáférés elleni védelmet biztosító intézkedések:  az adatállomány helyreállításának lehetőségeit biztosító intézkedések, vírusvédelem, tűzfal jelentik.

Az adattárolásra használt számítógépek jelszóval védettek. A jelszavak változtatása rendszeres időközönként történik. A számítógépeken dolgozó munkatársak a gépek lezárásával védekeznek az illetéktelen hozzáférés, nyilvánosságra hozatal, törlés ellen.

3.2. Adatok hozzáférhetősége

Csak az a személy férhet az adatokhoz, akinek feladatköréből következően arra jogosultsága van, valamint – egyes feladatokhoz kapcsolódóan – szükség szerint bármely adathoz az FJIT elnöke és főtitkára. Az adatkezeléssel megbízott munkatársak kiegészítő nyilatkozatot írnak alá a GDPR-nak megfelelő titoktartási záradékkal, amely az adatkezelő kötelezettségvállalását deklarálja jelen szabályzat betartása és érvényesítése érdekében.

3.3. Tárolás, archiválás

A személyes adatokat tartalmazó papíralapú dokumentumok tárolása elkülönítetten zárható iratszekrényben történik a feladattal megbízott személy által.

4. Értelmező rendelkezések

4.1.   „személyes adat”: azonosított vagy azonosítható természetes személyre („érintett”) vonatkozó bármely információ; azonosítható az a természetes személy, aki közvetlen vagy közvetett módon, különösen valamely azonosító, például név, szám, helymeghatározó adat, online azonosító vagy a természetes személy testi, fiziológiai, genetikai, szellemi, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára vonatkozó egy vagy több tényező alapján azonosítható;

4.2.   „adatkezelés”: a személyes adatokon vagy adatállományokon automatizált vagy nem automatizált módon végzett bármely művelet vagy műveletek összessége, így a gyűjtés, rögzítés, rendszerezés, tagolás, tárolás, átalakítás vagy megváltoztatás, lekérdezés, betekintés, felhasználás, közlés továbbítás, terjesztés vagy egyéb módon történő hozzáférhetővé tétel útján, összehangolás vagy összekapcsolás, korlátozás, törlés, illetve megsemmisítés;

4.3.   „az adatkezelés korlátozása”: a tárolt személyes adatok megjelölése jövőbeli kezelésük korlátozása céljából;

4.4.   „profilalkotás”: személyes adatok automatizált kezelésének bármely olyan formája, amelynek során a személyes adatokat valamely természetes személyhez fűződő bizonyos személyes jellemzők értékelésére, különösen a munkahelyi teljesítményhez, gazdasági helyzethez, egészségi állapothoz, személyes preferenciákhoz, érdeklődéshez, megbízhatósághoz, viselkedéshez, tartózkodási helyhez vagy mozgáshoz kapcsolódó jellemzők elemzésére vagy előre jelzésére használják;

4.5.   „álnevesítés”: a személyes adatok olyan módon történő kezelése, amelynek következtében további információk felhasználása nélkül többé már nem állapítható meg, hogy a személyes adat mely konkrét természetes személyre vonatkozik, feltéve hogy az ilyen további információt külön tárolják, és technikai és szervezési intézkedések megtételével biztosított, hogy azonosított vagy azonosítható természetes személyekhez ezt a személyes adatot nem lehet kapcsolni;

4.6.   „nyilvántartási rendszer”: a személyes adatok bármely módon – centralizált, decentralizált vagy funkcionális vagy földrajzi szempontok szerint – tagolt állománya, amely meghatározott ismérvek alapján hozzáférhető;

4.7.   „adatkezelő”: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely a személyes adatok kezelésének céljait és eszközeit önállóan vagy másokkal együtt meghatározza; ha az adatkezelés céljait és eszközeit az uniós vagy a tagállami jog határozza meg, az adatkezelőt vagy az adatkezelő kijelölésére vonatkozó különös szempontokat az uniós vagy a tagállami jog is meghatározhatja;

4.8.   „adatfeldolgozó”: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely az adatkezelő nevében személyes adatokat kezel;

4.9.   „címzett”: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, akivel vagy amellyel a személyes adatot közlik, függetlenül attól, hogy harmadik fél-e. Azon közhatalmi szervek, amelyek egy egyedi vizsgálat keretében az uniós vagy a tagállami joggal összhangban férhetnek hozzá személyes adatokhoz, nem minősülnek címzettnek; az említett adatok e közhatalmi szervek általi kezelése meg kell, hogy feleljen az adatkezelés céljainak megfelelően az alkalmazandó adatvédelmi szabályoknak;

4.10.   „harmadik fél”: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely nem azonos az érintettel, az adatkezelővel, az adatfeldolgozóval vagy azokkal a személyekkel, akik az adatkezelő vagy adatfeldolgozó közvetlen irányítása alatt a személyes adatok kezelésére felhatalmazást kaptak;

4.11.   „az érintett hozzájárulása”: az érintett akaratának önkéntes, konkrét és megfelelő tájékoztatáson alapuló és egyértelmű kinyilvánítása, amellyel az érintett nyilatkozat vagy a megerősítést félreérthetetlenül kifejező cselekedet útján jelzi, hogy beleegyezését adja az őt érintő személyes adatok kezeléséhez;

4.12.   „adatvédelmi incidens”: a biztonság olyan sérülése, amely a továbbított, tárolt vagy más módon kezelt személyes adatok véletlen vagy jogellenes megsemmisítését, elvesztését, megváltoztatását, jogosulatlan közlését vagy az azokhoz való jogosulatlan hozzáférést eredményezi;

4.13.   „genetikai adat”: egy természetes személy örökölt vagy szerzett genetikai jellemzőire vonatkozó minden olyan személyes adat, amely az adott személy fiziológiájára vagy egészségi állapotára vonatkozó egyedi információt hordoz, és amely elsősorban az említett természetes személyből vett biológiai minta elemzéséből ered;

4.14.   „biometrikus adat”: egy természetes személy testi, fiziológiai vagy viselkedési jellemzőire vonatkozó minden olyan sajátos technikai eljárásokkal nyert személyes adat, amely lehetővé teszi vagy megerősíti a természetes személy egyedi azonosítását, ilyen például az arckép vagy a daktiloszkópiai adat;

4.15.   „egészségügyi adat”: egy természetes személy testi vagy pszichikai egészségi állapotára vonatkozó személyes adat, ideértve a természetes személy számára nyújtott egészségügyi szolgáltatásokra vonatkozó olyan adatot is, amely információt hordoz a természetes személy egészségi állapotáról;

5. Az adatkezelés jogszerűsége
6. 1. A személyes adatok kezelése kizárólag akkor és annyiban jogszerű, amennyiben legalább az alábbi 6 pontban felsorolt feltételek egyike teljesül:

-Az érintett hozzájárulását adta személyes adatainak egy vagy több konkrét célból történő kezeléséhez.

-A hozzájárulásnak önkéntes, konkrét, tájékoztatáson alapuló és egyértelmű nyilatkozatnak kell lennie, amelyet írásban, elektronikus úton lehet megtenni.

-Hozzájárulásnak minősül a honlap megtekintése során bejelölt erre vonatkozó négyzet vagy erre vonatkozó technikai beállítások végrehajtása. (A hallgatás, az előre bejelölt négyzet vagy a nemcselekvés nem minősül hozzájárulásnak.)

– Ha az adatkezelés több célt is szolgál, akkor a hozzájárulást az összes adatkezelési célra vonatkozóan meg kell adni.

– Az érintett a hozzájárulását bármikor visszavonhatja.

– A visszavonás nem érinti a hozzájáruláson alapuló, a visszavonás előtti adatkezelés jogszerűségét.

– A hozzájárulás megadása előtt erről az érintettet tájékoztatni kell.

5.2. Az adatkezelés jogszerűnek minősül, ha arra valamely szerződés vagy szerződéskötési szándék keretében van szükség.

5.3. Az adatkezelés az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez szükséges. Ebben az esetben az adatkezelés jogszabályon alapul, az érintett hozzájárulása nem szükséges.

• Az adatkezelés az érintett vagy egy másik természetes személy létfontosságú érdekeinek védelme miatt szükséges. Más természetes személy létfontosságú érdekeire hivatkozással személyes adatkezelésre csak akkor kerülhet sor, ha a szóban forgó adatkezelés egyéb jogalapon nem végezhető.
• Az adatkezelés közérdekű vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlásának keretében végzett feladat végrehajtásához szükséges. A jogszerűség jogszabályon alapul. A közérdekű archiválás céljából, tudományos és történelmi kutatási célból vagy statisztikai célból folytatott további adatkezelést összeegyeztethető, jogszerű adatkezelési műveletnek kell tekinteni.
• Az adatkezelés az adatkezelő vagy egy harmadik fél jogos érdekeinek érvényesítéséhez szükséges, hogy az érintett érdekei, alapvető jogai és szabadságai nem élveznek elsőbbséget, figyelembe véve az adatkezelővel való kapcsolata alapján az érintett ésszerű elvárásait. (A jogos érdek fennállásának megállapításához körültekintően meg kell vizsgálni, hogy az érintett a személyes adatok gyűjtésének időpontjában és azzal összefüggésben számíthat-e észszerűen arra, hogy adatkezelésre az adott célból kerülhet sor. Az érintett érdekei és alapvető jogai elsőbbséget élvezhetnek az adatkezelő érdekével szemben, ha az személyes adatokat olyan körülmények között kezelik, amelynek közepette az érintettek nem számítanak további adatkezelésre.)

6. Az adatkezelés célja:

• Weboldal estében: A regisztrált felhasználók azonosítása, egymástól való megkülönböztetése, számukra hírlevél, rendezvényekről szóló tájékoztató küldés a felhasználók aktuális munkamenetének azonosítása, az annak során megadott adatok tárolása, továbbképzésre jelentkezések esetén a továbbképzési felelősök részére továbbítása, az adatvesztés megakadályozása, webanalitikai mérések, felhasználói statisztikák készítése (csak mennyiségi adatok)
• Társasági tisztségviselők: kapcsolattartás, bírósági nyilvántartás adatszolgáltatás (jogszabályon alapuló kötelezettség)
• A Társaság tagjai: név, születési dátum, e-mail-cím, telefonszám, lakcím, munkahely neve, célja a  nyilvántartás, kapcsolattartás, tájékoztató anyagok, meghívók eljuttatása.
• Folyamatos orvosi ill. szakdolgozói továbbképzés kapcsán keletkezett személyi adatok továbbítása a kreditpontokat nyilvántartó szervezetek részére, a rendezvényen történt részvétel igazolása. A kezelt adatok: a jelentkezési lapnak megfelelően (név, születési dátum, anyja neve, lakcím, orvosi pecsétszám, nyilvántartási szám, szakképesítések, e-mail cím, telefonszám).
• Munkaügyi adatok: munkaügyi szabályok szerint – bér-, járulékadatok, adólevonások adatai.
• Szerződéses partnerek adatai: szerződés megkötése érdekében, ill. a szerződésben közölt személyes adatok.
• Álláshirdetésre benyújtott pályázatok, önéletrajzok kezelése: célja megfelelő munkavállaló ill. kiválasztása. Az adatkezelés jogalapja az érintett hozzájárulása. A kezelt adatok: név. lakcím, e-mail cím telefonszám, esetleg fotó, születési hely idő, iskolai végzettséget, szakmai képzettséget igazoló dokumentumokban szereplőt további személyi adatok. Az adatok kezelésére jogosultak: munkáltatói jogok gyakorlója, Társaság vezető tisztségviselője, könyvelő. Az adatok kezelésének időtartama: a munkakör betöltését követően a ki nem választott jelentkezők benyújtott, személyes adatokat tartalmazó anyagait törölni kell. A munkakör betöltésére kiválasztott munkavállalóval munkaszerződés megkötésére kerül sor, amelyben további személyi adatok kezelése történik a munkajogi szabályoknak megfelelően.
• Egyéb, megbízás alapján végzett tevékenység során felmerülő adatgyűjtési tevékenység, a keletkezett adatok feldolgozása, továbbítása a megbízó részére (pl. szakmai    kollégiumi tanácsok létrehozásával kapcsolatos munka)

EU-n kívüli adattovábbítás nem fordul elő. A FJIT gyermekek személyes adatait nem kezeli.

7. Az érintettek jogai:

1.A hozzáférés joga

Az érintett jogosult arra, hogy az adatkezelőtől visszajelzést kapjon arra vonatkozóan, hogy személyes adatainak kezelése folyamatban van-e, és ha ilyen adatkezelés folyamatban van, jogosult arra, hogy a személyes adatokhoz hozzáférést kapjon és információt kapjon az adatkezelés céljairól, az érintett személyes adatok kategóriáiról, a címzettekről, ahová a személyes adatokat közölték, az adatok tárolásának tervezett időtartamáról és a további pontokban felsorolt jogairól. Az adatkezelőnek tájékoztatnia kell az érintettet arról, hogy kérelemre elektronikus formában kap tájékoztatást, másolatot az adatkezelő által kezelt adatairól.

2.A helyesbítéshez való jog

 Az érintett jogosult arra, hogy kérésére az adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül helyesbítse a rá vonatkozó pontatlan személyes adatokat. Figyelembe véve az adatkezelés célját, az érintett jogosult arra, hogy kérje a hiányos személyes adatok – egyebek mellett kiegészítő nyilatkozat útján történő – kiegészítését.

3.A törléshez való jog (“elfeledtetéshez” való jog)

Az érintett jogosult arra, hogy kérésére az adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül törölje a rá vonatkozó személyes adatokat, az adatkezelő pedig köteles arra, hogy az érintettre vonatkozó személyes adatokat indokolatlan késedelem nélkül törölje, ha az jogszabályon alapuló kötelező adatkezelés miatt nem kizárt. Az adatkezelő haladéktalanul köteles törölni az adatokat, ha az érintett tiltakozik az adatkezelés ellen és nincs elsődlegességet élvező jogszerű ok az adatkezelésre.

A törléshez (“elfeledtetéshez”) való jog érvényesítését korlátozza:

– a személyes adatok kezelését előíró, az adatkezelőre alkalmazandó uniós vagy tagállami jog szerinti kötelezettség teljesítése, közérdekből vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlása keretében végzett feladat végrehajtása

– népegészségügy területén megvalósuló közérdek

– a közérdekű archiválás céljából tudományos, történelmi kutatási, statisztikai célból, amennyiben a törléshez való jog valószínűsíthetően lehetetlenné tenné vagy komolyan veszélyeztetné az adatkezelést,

– jogi igények előterjesztése, érvényesítése vagy védelme

4.Az adatkezelés korlátozásához való jog

Az érintett jogosult arra, hogy kérésére az adatkezelő korlátozza az adatkezelést, ha az alábbi feltételek valamelyike teljesül:
                • az érintett vitatja a személyes adatok pontosságát, ez esetben a korlátozás arra az időtartamra vonatkozik, amely lehetővé teszi, hogy az adatkezelő ellenőrizze a személyes adatok pontosságát; 
                • az adatkezelés jogellenes, és az érintett ellenzi az adatok törlését, és ehelyett kéri azok felhasználásának korlátozását;
                • az adatkezelőnek már nincs szüksége a személyes adatokra adatkezelés céljából, de az érintett igényli azokat jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez;
                • az érintett tiltakozott az adatkezelés ellen; ez esetben a korlátozás arra az időtartamra vonatkozik, amíg megállapításra nem kerül, hogy az adatkezelő jogos indokai elsőbbséget élveznek-e az érintett jogos indokaival szemben.

5.Az adathordozhatósághoz való jog

Az érintett jogosult arra, hogy a rá vonatkozó, általa egy adatkezelő rendelkezésére bocsátott személyes adatokat tagolt, széles körben használt, géppel olvasható formátumban megkapja, továbbá jogosult arra, hogy ezeket az adatokat egy másik adatkezelőnek továbbítsa anélkül, hogy ezt akadályozná az az adatkezelő, amelynek a személyes adatokat a rendelkezésére bocsátotta. Adatkezelő üzleti célból nem kezel adatokat.

6.A tiltakozáshoz való jog 

Az érintett jogosult arra, hogy a saját helyzetével kapcsolatos okokból bármikor tiltakozzon személyes adatainak a kezelése ellen, ha az adatkezelés közérdekű vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlásának keretében végzett feladat végrehajtásához vagy az adatkezelő, ill. harmadik fél jogos érdekei érvényesítéséhez volt szükséges, kivéve, ha az adatkezelő bizonyítja, hogy az adatkezelést olyan kényszerítő erejű, jogos okok indokolják, amelyek elsőbbséget élveznek az érintett érdekeivel, jogaival és szabadságaival szemben, vagy amelyek jogi igények előterjesztéséhez érvényesítéséhez vagy védelméhez kapcsolódnak. A tiltakozáshoz való joggal kapcsolatos tájékoztatást az érintettel való első kapcsolatfelvétel során meg kell tenni és a tájékoztatást egyértelműen, minden más információtól elkülönítve kell tárolni.    

8. Az adatalany (érintett) tájékoztatása

Az átláthatóság elvének megfelelően az érintett jogosult arra, hogy hozzáférjen a rá vonatkozóan gyűjtött adatokhoz. A személyes adatokkal összefüggő tájékoztatást az adatgyűjtés időpontjában kell megtenni. Így különösen: az érintett részére a tájékoztatót a továbbképző rendezvényekre történő jelentkezések esetében elektronikus formátumban, a jelentkezési lap mellékleteként kell szerepeltetni. Tisztségviselők, valamint a tagegyesületek vezetői esetében elektronikus formátumban a személyes adatok bekérésével egyidejűleg kell a tájékoztatást elektronikus úton megadni. Honlapra történő regisztráció esetében a regisztrációs folyamatba kell beépíteni a tájékoztatást.

Az érintettnek lehetősége van díjmentesen kérelmezni, ill. megkapni a személyes adatokhoz való hozzáférést, azok helyesbítését és törlését, valamint gyakorolni a tiltakozáshoz való jogát. Az adatkezelő ennek megfelelően biztosítja, hogy az érintett elektronikus úton nyújtsa be kérelmét, ill. éljen a jogszabály és jelen szabályzat által biztosított jogaival. A tájékoztatóban külön is fel kell hívni az érintett figyelmét arra, hogy az adatkezelő e-mail címére küldött kérelmével (vagy telefonos elérhetőségen keresztül, ill. személyesen) élhet jogaival. A kérelem benyújtásának címe: mezeie63@gmail.com, vagy az adatkezelő e szabályzat 2. pontjában szereplő elérhetőségeken.

Az érintett kérelmére indokolatlan késedelem nélkül, legkésőbb azonban egy hónapon belül válaszolni kell. Amennyiben az érintett kérelmére nem történik érdemi intézkedés, az adatkezelő köteles azt indokolni.

9. Adatvédelmi incidens esetén követendő eljárás:

Az adatvédelmi incidenst indokolatlan késedelem nélkül, lehetőség szerint a tudomásra jutástól számított legkésőbb 72 órán belül be kell jelenteni az adatvédelmi felügyeleti hatóságnak, a NAIH (Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság //1125 Budapest, Szilágyi E . fasor 22/C. tel. 391-1400, www.naih.hu, ugyfelszolgalat@naih.hu//) részére. Ha a bejelentés nem történik meg 72 órán belül, a késedelmet indokolni kell. A tájékoztatás több részletben is megtehető, amennyiben az első bejelentés időpontjában nem áll rendelkezésre minden információ az adatvédelmi incidens körülményeiről.

Ha az adatkezelő bizonyítani tudja, hogy az adatvédelmi incidens valószínűsíthetően nem jár kockázattal a természetes személyek jogaira és szabadságaira nézve, akkor a bejelentés mellőzhető. Ha az adatvédelmi incidens valószínűsíthetően magas kockázattal jár, az érintettet tájékoztatni kell. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell annak leírását, hogy milyen jellegű az adatvédelmi incidens, valamint az érintett a természetes személynek szóló, a lehetséges hátrányos hatások enyhítését célzó javaslatokat. Az érintettek tájékoztatásáról az ésszerűség keretei között a lehető leghamarabb gondoskodni kell, szorosan együttműködve a felügyeleti hatósággal, és betartva az általa adott útmutatást.

Az érintettet nem kell az adatvédelmi incidensről tájékoztatni, ha

• az adatkezelő megfelelő technikai és szervezési védelmi intézkedéseket hajtott végre és ezeket az intézkedéseket az adatvédelmi incidens által érintett adatok tekintetében alkalmazták,
• az adatkezelő az adatvédelmi incidenst követően olyan további intézkedéseket tett, amelyek biztosítják, hogy az érintett jogaira és szabadságaira jelentett magas kockázat a továbbiakban valószínűsíthetően nem valósul meg
• a tájékoztatás aránytalan erőfeszítést tenne szükségessé.

Az adatvédelmi incidensekről és a hozott intézkedésekről az adatkezelő nyilvántartást vezet. Az adatvédelmi incidensekről szóló nyilvántartás vezetése az adatkezelésért felelős megbízott, a FJIT e feladattal megbízott mindenkori főtitkárának feladata.

Az adatkezelő szervezet adatkezelésért felelős megbízottja végzi az adatvédelmi incidens bejelentését, ezt megelőzően értékeli, hogy az adatvédelmi incidens magas kockázatú vagy sem, és haladéktalanul gondoskodik a szükséges intézkedések megtételéről:

             – Amennyiben az incidens informatikai természetű (pl. informatikai támadás stb.), késedelem nélkül jelzi a rendszergazdának, és kéri a megfelelő informatikai intézkedések soron kívüli megtételét (pl. technikai intézkedések, hozzáférési jogosultság megvonása vagy korlátozása stb.).

               – Amennyiben fizikai természetű, gondoskodik az incidens megismétlődésének minimalizálásáról (pl. tároló helyek biztonságának fokozása).

               – Ha fennállnak azon körülmények, amikor az érintettet értesíteni kell, azt haladéktalanul megteszi.

               – Minden esetben azonnal értesíti felettesét.

               – Kialakítja az incidensek belső nyilvántartását, amelyből visszamenőleg is igazolható a GDPR-nek való megfelelés.

                – Az érintettek számára naprakész, pontos tájékoztatást tud adni az érintettek adatkezelő által kezelt adatairól.

10. Az adatfeldolgozó és feladatai
11. A webtárhelyet biztosító adatfeldolgozó neve: MediaCenter Hungary Kft. elérhetősége: 6000 Kecskemét, Sosztakovics u. 3. II/6.

Feladata: megbízási szerződés alapján- melynek része a MediaCenter Hungary Kft SZMSZ szabályzata és GDPR szabályzata-  biztosítja az FJIT webtárhelyét.

2. A honlapkészítést és honlapfrissítést végző adatfeldolgozó neve: Acsay Medical Kft, elérhetősge: 3300 Eger, Papkert u. 4.

Feladata: megbízási szerződés alapján – melynek része a szolgáltató SZMSZ szabályzata és GDPR szabályzata- a honlap készítése, a honlap frissítése.

Kezelt adatok: a honlapon található adatok

Az adatkezelés célja: a honlap működtetése.

3. A könyvelési, számviteli feladatok ellátása tekintetében: Józsa Lászlóné vállalkozó ld. 2.3 pont

feladata a FJIT számviteli, bérszámfejtési és ehhez kapcsolódó feladatok ellátása (adók, járulékok megállapítása, levonása stb.

Az adatkezelés célja a munkaviszonyból következő munkáltatói kötelezettségek teljesítése, valamint a szerződéses kapcsolatokból következő szállítói ill. vevői kötelezettségek számviteli vonatkozásainak rendezése

A munkaviszonnyal kapcsolatban kezelt adatok köre: név, lakcím, telefonszám, e-mailcím, személyi igazolvány száma, adóazonosító, TAJ-szám, munkabér összege, járulékok, adók összege, bankszámlaszám, esetleges letiltások, levonások címei, ill. bankszámla számai, gyermekek, eltartottak és azok TAJ száma, képzettséget igazoló dokumentumok, erkölcsi bizonyítvány

Adatkezelés ideje: jogszabályi kötelezettség alapján.

A személyes adatok kezelése számviteli kötelezettség alapján: Amennyiben a Társaság, mint adatkezelő természetes személyekkel köt szerződést, a szerződés és a szerződés teljesítéséhez kapcsolódó számla tartalmaz személyes adatokat: név, cím, adószám, bankszámlaszám, esetleg telefonszám. Megőrzési kötelezettség a számviteli törvény alapján a szerződés megszűnésének évét követő 8 éven keresztül.

A szerződés alapján történő személyes adatok kezeléséről az érintettet tájékoztatni kell. A szerződés megkötése önmagában megalapozza a személyes adatok kezelésének jogszerűségét. Az adatkezelés jogalapja a szerződés megkötése, célja a szerződéses kötelezettségek teljesítése, a teljesítés során szükséges kapcsolattartás biztosítása.

11. Egyebek

Adatkezelési nyilvántartásra a Társaság, mint adatkezelő nem kötelezett a GDPR 30. cikk (5) bekezdése szerint.

A Társaság különleges adatokat nem kezel, weboldalán profilalkotást nem végez.

A Társaság adatvédelmi tisztviselő alkalmazására nem kötelezett.

A Társaság telefonbeszélgetéseket nem rögzít, kamerás megfigyelő rendszert nem működtet.

A www.fjit.hu weblap meglátogatásakor a webszerver felhasználói adatokat nem rögzít, cookie-kat nem alkalmaz.

EU-n belül a EUSUHM nemzetközi szervezetbe – amelynek tagja a Társaságunk – továbbítunk esetenként személyes adatokat is tartalmazó dokumentációt. Az adatkezelés célja: a nemzetközi szervezeti tagságból eredően a szervezet szakmai szekcióiba tagok delegálása, a társasági javaslatok alapján. Időtartama: a szekciótagság fennállása alatt. Az érintettek tájékoztatást kapnak adataik továbbításáról. Adatok: név, e-mailcím, telefonszám, munkahely neve és címe.

12. Felelősségi kérdések

• Minden érintett jogosult arra, hogy panaszt tegyen az adatvédelmi hatóságnál – különösen a szokásos tartózkodási helye, a munkahelye vagy a feltételezett jogsértés helye szerinti tagállamban –, ha az érintett megítélése szerint a rá vonatkozó személyes adatok kezelése megsérti a rendeletet. Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH), e-mailcím: info@naih.hu
• Minden természetes és jogi személy jogosult a hatékony bírósági jogorvoslatra a felügyeleti hatóság rá vonatkozó, jogilag kötelező erejű döntésével szemben.
• Minden érintett hatékony bírósági jogorvoslatra jogosult, ha megítélése szerint a személyes adatainak a GDPR-nak nem megfelelő kezelése következtében megsértették a rendelet szerinti jogait.

Felelősség és kártérítés

• Minden olyan személy, aki a rendelet megsértésének eredményeként vagyoni vagy nem vagyoni kárt szenvedett, az elszenvedett kárért az adatkezelőtől vagy az adatfeldolgozótól kártérítésre jogosult.
• Ha több adatkezelő vagy több adatfeldolgozó érintett ugyanabban az adatkezelésben, és felelősséggel tartozik az adatkezelés által okozott károkért, minden egyes adatkezelő vagy adatfeldolgozó az érintett tényleges kártérítésének biztosítása érdekében egyetemleges felelősséggel tartozik a teljes kárért.

A Fodor József Iskolaegészségügyi Társaság jelen adatvédelmi szabályzatot a tagtársakkal megismertette, a szabályzatot szükség szerint módosítja, amennyiben a vonatkozó jogszabályokban változás következik be, valamint ha a jövőben olyan, személyes adatokat is tartalmazó dokumentumokkal kapcsolatos adatkezelés történik, amelyre a jelen szabályzat nem ad útmutatást.

Budapest, 2018. május 22.

                                                                                                            Fodor József Iskolaegészségügyi Társaság

                                                                                                                                                       elnöke

A Magyar Iskolaegészségügyi Társaság megalapítása óta büszkén és tisztelettel viseli Fodor József nevét. Magának tekinti, ápolja és fejleszti az általa képviselt eszméket, tudást.

Fodor József, a magyar közegészségtan megalkotója, a modern közegészségügy elismert tudósa, az egyetemes orvostudomány egyik jelentős alakja kiemelt jelentőségűnek tartotta az ifjúság egészségének megőrzését. Az iskolaegészségügyet a hygiéné önálló, alkalmazott területének tekintette, amely az orvosi, a hygiéniai és a pedagógiai elveket együtt alkalmazta az oktatás színterén, elvei egyedülállóak voltak nemzetközi szinten is.

Az általa 1884-ben kidolgozott iskolaorvosi és egészségtan tanári képzés tervezetében először határozta meg az iskolákban dolgozó orvosok erre irányuló tevékenyégét, ezen belül is az egészségre nevelés szerepét, nevéhez fűződik az iskolaorvosi egészségtan tanári intézmény bevezetése.

Fodor József hathatós közreműködésével 1876-ban megszületett a közegészségügyi törvény, amely az állam legfontosabb feladatai közé emelte a közegészségügyet, egész szervezeti felépítésének létrehozását, ellenőrzését.

Már a közegészségügyi törvény előkészítésének szakaszában külön felhívta a figyelmet annak érvényesítésére, hogy a felnövekvő nemzedék számára közegészségügyi hatóságok által engedélyezett iskolaépületeket emeljenek. Gondosan tanulmányozni kell az iskola környékét, talaját, magának az épületnek csatornázottnak, folyóvízzel ellátottnak kell lenni, a tantermek pedig világosak, jól szellőztethetőek kell, hogy legyenek. Ezeket olyan alapkövetelménynek tekintette, amelyek megléte nélkül nem szabad iskolaépületet használatba adni. Ugyancsak fontosnak tartotta, hogy a gyerekek életkori sajátosságaiknak és fejlettségüknek megfelelően kerüljenek iskolába, ahol a fokozatosság elvét követve szabad őket szellemileg terhelni.

Pontosan körülhatárolta az iskolaorvos feladatát: a folyamat legfőbb „ellenőre” a szakképzett iskolaorvos, aki nemcsak a gyerekek testi és szellemi fejlődését kíséri figyelemmel, hanem egészségi ismeretek oktatásával is bekapcsolódik a tanításba. Lényeges feladatnak tekintette az egészségi felvilágosítás megkezdését a legkisebb korban, hiszen az egészséges életmód kialakításának legfőbb feltétele az erre való rendszeres nevelés, a helyes ismeretek átadása és az annak megfelelő életmód kialakítása. Az iskolaorvos tevékenységi területe nemcsak az iskola, hanem a gyermekek családi környezete is. Csak teljes információk birtokában lehet eredményes a munkája, tudja igazán eredményesen nyomon követni a gyermekek testi és szellemi fejlődését. Fodor József szorgalmazta a testnevelés bevezetését is, valamint olyan jogszabályok megalkotását, hogy az iskolaorvos a gyermekek védelmében felléphessen a szellemileg túlzottan igénybevevő tanárok ellen.

A feladatok másik csoportját a tanulók vizsgálata jelentette. Az iskolaorvos köteles pontosan feljegyezni a tanulók régebbi betegségeit, és általános testi-szellemi vizsgálatokat végezni. Ez kiterjed az érzékszervekre, a szervi eredetű betegségekre, és az olyan bajokra – beszédhiba, idegbetegség stb. –, amelyek akadályozzák a tanulóknak az osztályba való beilleszkedését. A vizsgálatok időszakosságának megállapítása már bizonyos mértékben a járványok megelőzését is szolgálta, amelyek során a tanulók egyéni tisztaságát is ellenőrizni kellett.

Értékes része a rendeletnek, hogy a fertőző betegségben szenvedett tanulóktól kezelőorvosi igazolványt kért; valamint az iskolaorvos kötelességévé tette a betegség utáni vizsgálatot. Ugyanitt lehetővé tették az iskolaorvos számára, hogy a tanuló otthonában is ellenőrizhessék a járvány lezajlását követő, kötelező fertőtlenítés elvégzését.

A testi nevelésről szóló javaslat más vonatkozásban is értékes; az ifjúság egészségének védelmére egészségügyi felvilágosítást írt elő a káros szenvedélyekről, így az italozásról és a dohányzásról.

Az általános közegészségügyi kérdéseken túl speciális iskolaegészségügyi problémákkal is foglalkoztak; az iskolai felszereléseknek az életkori sajátosságokhoz való viszonyával, különféle gyermekbetegségékkel, az egyéni és a csoportos védekezés módjával, az iskolák fűtésével, szellőztetésével, takarításával és ezekkel kapcsolatos kérdésekkel.

Az iskolaorvosok képzése elmeléti és gyakorlati úton folyt, számos laboratóriumi foglalkozást iktattak be.

Az iskolaorvosokat a legsokoldalúbb közegészségügyi feladatokra képezték ki, amelyek a gyakorlati munkán és az egészségtan tanításán keresztül egészségügyi felvilágosítást is jelentettek.

Fodor József az iskolaegészségügy mellett rendkívül gazdag életművet hagyott maga után, amelynek szellemisége, gyakorlati alkalmazása jelenleg is helytálló, létező. Ez a rövid ismertető nem alkalmas teljes tudása bemutatására. Sok más mellett nagyságát igazolja, hogy a legelső (biológiai) Nobel-díj várományosa volt. A díjat halála miatt sajnos nem tudta elnyerni.

Társaságunk tevékenysége során minden tagtársunknak folyamatosan fejlesztenie, tanulnia és alkalmaznia kell mindazokat az ismereteket, amelyek e géniusz tudásán, az iskolaegészségügy területén kifejtett elméleti és gyakorlati munkáján alapszanak.

A közreműködésével megalkotott rendeletek ma is példa értékűek.

Alapelve: „Egészség a legnagyobb gazdagság, a legnagyobb hatalom, a legnagyobb boldogság! Tedd egészségessé a népet, s ezáltal hatalmassá, gazdaggá, boldoggá teszed hazádat” – olvasható az alapító főszerkesztő, Fodor József lapindító írásában (Az egészségügyről) a máig megjelenő Egészség c. folyóirat 1887. évi I. évfolyamának legelső számában.

Semmelweis Egyetem Galéria

Fodor József

Fodor József és az iskolaegészségügy

Antall József-Kapronczay Károly

Fodor József élete és jelentősége a

medicina történetében

Dr. Kapronczay Károly, Dr. Virág Zoltán

Az iskola-egészségügyi ellátás Magyarországon

Az iskola-egészségügyi ellátás az egészségügyi alapellátás részeként személyes és közösségi megelőző jellegű ellátást nyújt az óvodába, továbbá az alap-és a középfokú nappali rendszerű iskolába (továbbiakban: iskola) járó gyermekek és tanulók számára. Az iskolaorvos és védőnő együttes szolgáltatása, melyet fogorvos, fogászati asszisztens közreműködésével látnak el. Közfinanszírozott szolgáltatásként az ellátottak számára ingyenes az ellátás. Tevékenységének előterében a prevenció áll, amelyet a gyermekek mindennapi életterében, az óvodákban, általános iskolákban és középfokú nevelési-oktatási intézményekben valósít meg. Helyzetét tekintve összekötő kapocs az egészségügy és oktatásügy között, szem előtt tartva a gyermekek egészséges fejlődésének biztosítását.

A színvonalas munkához a szakmai képzettségen kívül szükség van az egyéb ellátórendszerekkel – járványügyi, gyermekvédelmi, bűnmegelőzési, balesetmegelőzési, egészségfejlesztési intézményekkel – való harmonikus együttműködésre.

Az iskola-egészségügyi ellátás céljai:

–           a gyermekek, tanulók fejlődésének, követése,

–           a veszélyeztető tényezők korai felismerése,

–           az egészségi állapotnak megfelelő beiskolázás, pályaválasztás segítése,

–           közreműködés az egészséges életmód gyakorlásához szükséges ismeretek terjesztésében, valamint az egészséges óvodai és iskolai környezet kialakításában.

Az iskola-egészségügy feladatai az egészségügyi alapellátásról szóló 2015. évi CXXIII. törvény szerint:

1. a) életkornak megfelelően az anyagcserére, az érzékszervek működésére vonatkozó, valamint teljes körű fizikális szűrővizsgálat,

1. b) a fogazati rendellenességek felismerését célzó vizsgálat, valamint a teljes fogászati státus rögzítése,

1. c) az életkornak megfelelő fejlődésre vonatkozó vizsgálatok,

1. d) a környezeti tényezők rizikófaktorainak feltárása és az általuk indukált megbetegedések megelőzését és korai felismerését célzó szűrővizsgálatok, tevékenységek,

1. e) részvétel az iskolai egészségfejlesztésben,

1. f) az egészségügyi, szociális, mentális problémákkal élő, hátrányos helyzetű tanulók kiemelt gondozása, megfelelő iskolai körülmények, életvitel kialakításában történő segítségnyújtás, pályaválasztásuk segítése,

1. g) a tanulók szakmai alkalmasságának orvosi, védőnői vizsgálata,

1. h) a fertőző betegségek megelőzésével kapcsolatos feladatok, az iskolai életkorhoz kötött és önkéntesen igénybe vehető kampányoltások elvégzése,

1. i) együttműködés a köznevelés szereplőivel, szülőkkel, az alapellátás más szereplőivel, család- és gyermekjóléti szolgálattal, a család- és gyermekjóléti központtal a gyermekek egészséges fejlődésének biztosítása érdekében.

Az ellátás helyszíne

Az ellátás leginkább a köznevelési intézményekben zajlik, illetve kisebb településeken a tevékenység egy része a háziorvosi rendelőkben, ill védőnői tanácsadókban, nagyobb városokban központi rendelőkben is történhet.

A szolgáltatók jellemzői

Az iskola-egészségügy iskolaorvos és védőnő együttes szolgáltatása, finanszírozási, szakmai szempontból ugyanakkor önálló szolgáltatók, egy orvos több védőnővel dolgozik együtt, jelentős szervezési feladatot jelent a team munka megvalósítása.

 Az iskolaorvosok teljes vagy részmunkaidőben, a védőnők teljes vagy részmunkaidőben, vagy területi védőnői körzet részeként látják el az iskola-egészségügyi feladatokat.

Másfél millió gyermek iskola-egészségügyi ellátását közel 2500 részmunkaidős, 160 teljes munkaidős iskolaorvos, valamint 2000 területi védőnő és 1000 főfoglalkozású iskolavédőnő végzi.

Az iskolaorvosi állás az alábbi orvosi szakképesítések valamelyikével látható el:

• csecsemő-gyermekgyógyászat szakvizsga ( 5 éves képzés)
• háziorvostan szakvizsga ( 3 éves képzés)
• belgyógyászat szakvizsga ( 5 éves képzés)
• szakképző intézmények tanulóinak ellátása esetén foglalkozás-orvostan szakvizsga ( 4 éves képzés)
• ráépített iskola-egészségtan és ifjúságvédelem szakvizsga megszerzése nem kötelező, bár az iskolaorvosi specialitásokban magasabb szintű tudás érhető el, főleg gyermekpszichiátria, sportorvostan, foglalkozás-orvostan, egészségnevelés területein. (az alapszakvizsgától függően a képzési idő 24 vagy 33 hónap).

A részmunkaidős orvosok által ellátható maximális létszám 800 fő, átlagosan 340 gyermeket látnak el, heti 2 órát töltenek egy iskolában, többségük háziorvos, házi gyermekorvos. A főfoglalkozású iskolaorvosok által maximálisan ellátható gyermeklétszám 2400 fő, átlagosan 1800 főt látnak el, főként középiskolásokat, az iskolások harmadát, többségük gyermekgyógyász.

Az iskolaorvosi ellátás finanszírozása létszám alapú, részfoglalkozásúaknál nem éri el az 50Ft- ot, teljes munkaidő esetén közel 333 Ft havonta, jelentősen alulfinanszírozott.

A védőnőket a tudományegyetemek egészségtudományi karán, egészségügyi gondozás és prevenció (BSc) alapszakon képezik. Közel ezer főfoglalkozású védőnő látja el a tanulóifjúság kétharmadát, átlagosan 1000 főt, maximálisan 1000 fő az ellátható létszám, a közel 2000 fő területi védőnő pedig az iskolások harmadát. Az iskolavédőnői finanszírozás létszámalapú, egy tanulóra jutó díj 430 Ft havonta, sajátos nevelési igényű gyermek esetén ennek a kétszerese.

Nehézségek

Az ellátórendszer heterogén mind a működési feltételek, mind az ellátás minősége tekintetében. Az informatikai ellátottság messze elmarad a kívánatostól, nehezített a szülőkkel, háziorvosokkal való kapcsolattartás, információcsere. Az iskolaorvosi ellátás oly mértékben alulfinanszírozott, hogy veszélyezteti az ellátást. Kevés az iskola-egészségügyi szakmai, módszertani támogatás, irányelv. Az iskola-egészségügyi ellátást érintő egészségügyi és oktatásügyi jogszabályok esetenként nem harmonizálnak egymással.

Fejlesztési szükségletek

A kormányzat legfontosabb céljai között szerepel a prevenció erősítése és a gyermekek egészségének megőrzése. Az egészségügyi alapellátás prevenciós fókuszú megerősítésének egyik eszközének az iskola-egészségügy ellátás fejlesztését tartjuk, mert

• feladata elsődlegesen a prevenció,
• a hátrányos helyzetű, gyakran költöző, veszélyeztetett, a háziorvosi és területi védőnői ellátás számára rejtve maradó gyermekek elérhetők az iskola-egészségügy számára,
• a serdülő korosztály számára egészségügyi tanácsadó bázist tud biztosítani,
• a nevelési-oktatási intézményi környezetben megvalósítható a multiszektoriális együttműködés a gyermekek egészségéért.

Az utóbbi években a tanulói létszám csökkenése mellett nőtt a krónikus beteg és SNI tanulók aránya, a HBSC adatai szerint a gyermekek egészségmagatartási szokásai is hatékonyabb beavatkozásokat igényelnek.

Az iskola-egészségügy megerősítésének lehetőségei

• jogharmonizáció, az egészségügy és az oktatásügy szorosabb együttműködése
• tárgyi, működési feltételek, informatikai ellátottság javítása
• team munka erősítése
• szakmai, módszertani fejlesztés
• az iskola-egészségügyi szakemberek erkölcsi, anyagi megbecsülése.

A Fodor József Iskolaegészségügyi Társaság a kormányzattal együttműködve törekszik az iskola-egészségügy megerősítésére és a hatékonyabb gyermekegészségügyi prevencióra.

Adó 1%-nak felajánlása

Kedves Tagtársaink, kedves Támogatóink!

A Fodor József Iskolaegészségügyi Társaság köszönetét fejezi ki mindazoknak, akik segítették eddigi tevékenységünket adójuk 1 %-nak felajánlásával.

Amennyiben lehetőségük van rá, kérjük idén is támogassák személyi jövedelemadójuk 1%-ával a Fodor József Iskolaegészségügyi Társaság tevékenységét!

Támogatásuk esetén kérjük a következő adószámot jelöljék meg adóbevallásukon:

Adószámunk: 19000266 – 1 – 43

Köszönettel: A Fodor József Iskola-egészségügyi Társaság vezetősége

2009 évi beszámoló

2012 évi beszámoló

2013 évi beszámoló

2014 évi egyszerűsített beszámoló

2014 évi szakmai beszámoló

2015 évi pénzügyi beszámoló

2015 évi szakmai beszámoló

2016 évi pénzügyi beszámoló

2016 évi szakmai beszámoló

2017 közhasznúsági jelentés

2017 szakmai és gazdasági beszámoló

2018 évi egyszerűsített beszámoló és közhasznúsági jelentés

2018 évi szakmai beszámoló

2019 évi szakmai beszámoló

2019 évi beszámoló és közhasznúsági jelentés