EUSUHM Rendezvények

A EUSUHM 2019. évi konferenciája kiemelten foglalkozott a korai élet stresszforrásaival és a megelőzés lehetőségeivel, az alábbiakban olvashatják az eredeti angol deklarációt és magyar nyelvű kivonatát.

https://fjit.hu/wp-content/uploads/2021/07/THE_ROTTERDAM_EUSUHM_DECLARATION2019__Ref.pdf

https://fjit.hu/wp-content/uploads/2021/07/EUSUHM-deklaracio-2019-Stressz-megelozes.pdf

Van Asshené Dr. Nagy A. Zsófia

„Mind the Gap” – címmel szervezték Leuvenben 2017 szeptember 6-8 között az EUSUHM (European Union for School and University Health and Medicine) két évente megrendezésre kerülő nemzetközi kongresszusát, melyen a Fodor József Iskolaegészségügyi Társaság tagjai egy előadással és három poszterrel készültek.
A szlogen a gyermekek és fiatalok egészségügyi helyzetében, és egészségi kilátásaiban észlelhető különbségek felszámolására irányítja a figyelmet, s ez a szemlélet végig megnyilvánult; az előadások többségéből kihallatszottaz átfogó cél, hogy ki kell nyúlni azokért is, akik a perifériára szorulnak – akár testi, lelki, de sokszor inkább szocio-ökonómiai, vagy nyelvi, kulturális okból kifolyólag – hisz így lehet a prevenció is leghatékonyabb.
A tematikában plenáris előadások, párhuzamos üléseken elhangzó rövidebb előadások, és poszterek szerepeltek. Az értékes és bő anyag nem teszi lehetővé, hogy mindenről beszámoljak, ezért csak a plenárisan elhangzott előadásokat . („Keynote lectures”) emelem ki .

A kongresszus bevezető előadásában Machteld Huber (korábban háziorvos) Hollandiából az egészség definíciójának egy új, általa kidolgozott dinamikus koncepciójáról, valamint annak „pozitív egészség”-ként gyakorlattá szerveződő megnyilvánulásáról beszélt, azzall zárva előadását, hogy ez a szemléletváltás felnőttekre nézve már kezd megvalósulni, a gyermek-verzió pedig most van kidolgozás alatt.
A nyitó szekció másik nagytermi előadásában Bruno Vanobbergen Flamand Gyermekjogi Ombudsman(eredetileg pedagógia professzor) beszélt arról, hogy mióta az Európatanács 2011-ben kiadta a gyermekbarát egészségügy megteremtését célzó irányelveit, azóta mind a döntéshozatalban, mind a napi gyakorlatban történtek előrelépések ezen a téren, de továbbra is bőven van mit tenni.

Példaértékű, és érdekes előadást hallhattunk Karen Den Hertogtól (önkormányzati tisztviselő menedzseri funkcióban) az Amsterdami Egészséges Testsúly Programról, annak modelljeként is, hogy az egészségi állapotban
tapasztalható egyenlőtlenségek és hátrányos helyzet leküzdésében miként használható integrált, programszerű megközelítés.
Tovább bővítve a különböző szakemberek és szakterületek sorát, Steven Eggermont,aki a leuveni egyetemen a tömegkommunikáció kutatásának vezetője, azt taglalta, hogy milyen felnövekedőben lenni a minket körülvevő erősen sexualizált média kultúrában, és milyen hatása lehet a médiának a serdülők szexuális fejlődésére.
Szűkebb értelemben is orvosi témáról szólt Elke Leuridan antwerpeni vaccinológus előadása, aki az anyai immunitás szerepéről, és annak lehetőségéről beszélt, hogy miként védelmezhető az újszülött és kis-csecsemő az anya vaccinációja által.
Jó hírt hozott számunkra a WHO gyermek- és ifjúságügyekben dolgozó szakemberének, Kim Kohlnak az előadása, a WHO 2017 májusában kiadott globális „AA-HA” irányelveiről: Accelerated Action for the Health of Adolescents, azaz gyorsított intézkedés a serdülők egészségéért, – valamint ennek megvalósításában az iskolaegészségügy és iskolai egészségnevelés bizonyítékon alapulóan (evidence-base) szerepéről. Emelletta WHO arra is felhívja a figyelmet, hogy a fiatalok és serdülők mortalitásának és a rokkantságot is figyelembevevő életév (disability-adjusted life years) veszteségének vizsgálata rávilágított a több szektort érinő felelősségre, és az együttműködés nélkülözhetetlenségére, mivel a serdülők és ifjak egészségének sok fontos meghatározója az egészségügy területén kívül esik. Ezért az AA-HA program átfogó megközelítést javasol, azaz, hogy az ifjúság egészsége bármely rendelkezés és döntéshozatal során szempont kell hogy legyen (AHiAP: Adolescent Health in All Policies).
A serdülők valós problémáit vette fókuszba Paul Enzlin, aki a Család és Szexuális Tanulmányok Intézetének – mely a Leuveni Katolikus Egyetem (KUL/KU Leuven) több fakultásához is kötődik, -vezető professzora. Előadásában „A kapcsolati és szexuális fejlődés a felnőtté válás útján” – témájában arra kereste a választ, hogy vajon „a problémákra, avagy az örömre helyezzük-e a hansúlyt” e téren, s hogyan lenne megvalósítható egy egészségesebb átmenet1. a kapcsolati és szexuális témákat érintőfelnőtt-gyerek interakcióban gyakran alkalmazott –
teljes óvás és veszélyérzet keltés, valamint 2. a felnőttek kommunikációjában elfogadott – örömszerzésre koncentráló megközelítés között

Sok fiatalt érintő problémára adott figyelemre méltó választ Ronny Bruffaerts az idegtudományok és psychiátria professzora, aki az egyetemisták mentális rendellenességének nemcsak kezelésére, de úttörő módon azok megelőzésére is alkalmas 21.századi népegészségügyi programot dolgozott ki és működtet munkatársaival a Leuveni Katolikus Egyetemen. Az elektronikus kérdőíveken alapuló szűrőprogram mellett a prevenció- szabadon választható, illetve szükség esetén felajánlott, témák szerint bontott, és moderáló szakember által vezetett, – rendszeresen összeülő önsegítő kiscsoportok, csoportterápiás kisközösségekmunkájára támaszkodik.

Végül egy nagyléptékű előadást hallhattunk az EUSCREEN-ről, mely egy európai szintű program annak vizsgálatára, hogy hogy lehet a leg-költséghatékonyabb látás- és hallásszűrést kialakítani azon országokban, ahol ezen szűrések rendszere még nem kidolgozott, vagy nem működik jól. A programot és annak ophtalmológiai részét a rotterdami egyetem Erasmus Orvosi Központjáról Huib Simonsz vezeti, az audiológiai rész koordinálását kollégája Andrea Bussé végzi.
A Fodor József Iskolaegészségügyi Társaság 9 fős delegációja számára a konferencia értékes lehetőség volt az európai iskola-egészségügyi munkába való betekintésre.